Az értékrendről

Mikor "friss" negyvenes voltam, (nem tegnap volt... bő két évtizede) gyakorta hallottam tőlem idősebb férfiaktól: "a legjobb korban vagy, használd ki, van még jó tíz éved, mert ötventől már csak lefele van, hatvan fölött pedig mélyrepülés"!

Azt sugallták, arra figyelmeztettek: jönnek majd a korban aktuális betegségek - teljesítőképességem, fizikai és pszichikai kondícióm jelentősen visszaesik majd. Én teljesen komolyan is vettem ezeket a lesújtó tényeket. Igen, tényként fogadtam el, hiszen ez jellemző (ma már tudom: nem törvényszerű!) az említett korosztályokra. Mivel komolyan vettem, elkezdtem azon gondolkodni, mivel/hogyan tudnám lassítani ezt a folyamatot. Elkezdtem forrást, irodalmat, információt keresni-gyűjteni, tanulni. A tanulás a szó szoros értelemben értendő: 52 évesen visszaültem az iskolapadba - de erről majd később. Az eredmény az lett, hogy nem csak lassítani tudtam a fentebb említett aggasztó folyamatokat, hanem egyenesen VISSZAFORDÍTOTTAM!

???

Jelenlegi szellemi és fizikai kondícióm jobb mint bármikor volt felnőttként megélt eddigi életem során! Néhány éve egy magyarországi életviteli magazin főszerkesztője készített velem egy interjút. A felvezető sorokban így fogalmazott: "a csodát éli meg minden nap". Akkor kezdtem tudatosítani: valami egészen kivételes lehetőséget fedeztem fel önmagamban, mellyel fejleszteni tudom képességeimet, irányítani életem további folyamatát pozitív irányba. ...és ez nem csak a testépítésről szól. Gyakran kérdezik tőlem, mi a megoldás mit kell tenni azért, hogy 60 évesen ne kelljen gyógyszert szedni, ne legyen semmilyen betegségem, jó fizikummal bírjak?

A válasz: ez egy meglehetősen összetett folyamat eredménye (lehet). Igen, egy folyamaté, amit részletesen, részletekben szeretnék feltárni.

Íme a "főcímek":

- Prioritások (értékrend fontossági sorrendjének) meghatározása

- Életvitel-váltás (étrend, sport, tartalmas szórakozás, időbeosztás-menedzsment...)

- Érzelmi kötődések

- (ön)Képzés

Tehát kezdjük az értékrenddel. Mindjárt az elején elmondanám, ebben van egy nagy "csavar". Az értékrended időről időre változhat. Nagy a valószínűsége, - szinte biztos - hogy változni fog az évek során. Mégis érdemes meghatározni.

Van egy praktikus, jól használható módszerem.  Végy egy A4-es irodai papírlapot és kezd el sorban leírni a számodra fontos dolgokat.Egy sorba egyet. Minden sor alatt hagyjál ki egy üres sort. A felsorolásnál ne foglalkozz a fontossági sorrenddel. Csak írd le azokat a számodra fontos dolgokat ami spontán az eszedbe jut. Tízet, húszat, vagy amennyi az eszedbe jut (pl. család, egészség, tv nézés, buli, csajok, stb.) Én 18 tételt soroltam fel, anno 18 éve. Ha ezzel kész vagy, keress egy papírvágó ollót. Szeleteld fel az A4-es lapodat úgy, hogy egy papírcsíkon csak egy prioritás (dolog) legyen.

Most jön az izgalmas része: válaszd ki a számodra legfontosabb prioritást (dolgot/egyéni értéket) megfogalmazó papírcsíkot és helyezd el magad elé az asztalra. Aztán válaszd ki a második legfontosabbat és helyezd az első alá. Aztán a harmadikat, a negyediket... Válassz ki akár tízet. De többet ne! Aztán fogj egy másik üres lapot, vagy egy noteszt, füzetet és írd bele az első max. tízet(nem kell tíznek lennie, lehet kevesebb is, de minimum három legyen!) Aztán ha ezzel is kész vagy, jelöld ki, vagy keretezd be az első hármat!

Kész van az aktuális fontossági sorrended! A papírcsíkokat tedd el egy borítékba - később még szükséged lehet rájuk. Ahogy azt már fentebb említettem, értékrended idővel változhat, újabbak is megfogalmazódhatnak. Néha, akár évek után érdemes előszedni a papírcsíkokat és újrarendezni őket, de akár ki is egészítheted a felsorolást. Aztán idővel kialakul egy stabil értékrend számodra. Én már több mint tíz éve nem "papírcsíkoztam".

A felsorolásból kialakult egy stabil hármas. Aszerint élek.