Fikció - ahogy (nem)élünk

Fikció...

Autópályákat építünk, hogy gyorsabban haladjunk, logisztikai központokat létesítünk, hogy mindent könnyebben elérhessünk. Az internetet folyamatosan fejlesztjük, hogy bármilyen információhoz azonnal hozzáférjünk. Az áruházak polcait roskadásig töltjük olyan élelmiszerekkel, amelyek 90%-ának már szinte semmi köze a természethez, a mezőgazdasághoz. A technológia és az ipar sikereit ünnepeljük, miközben egyre távolabb kerülünk attól, ami valóban lényeges.

Ez az egész nem más, mint egy fikció. Egy jóléti társadalom illúziója, amelyben sokan azt hiszik, hogy mindenük megvan – de vajon tényleg így van? Vagy csak egy gondosan felépített káprázatban élünk, amely elrejti előlünk a valódi értékeket?

Mert ami igazán fontos, az nem a technológia, nem a gyorsaság, és nem az anyagi bőség. Az élet lényege sokkal egyszerűbb, mégis mélyebb ennél. Fontos, hogy mit veszel magadhoz – legyen az étel, ital, gondolat vagy érzés. Az számít, hogy az étel, amit eszel, táplál-e, vagy csak üres kalóriákkal tölt el. Az is számít, hogy milyen gondolatokat engedsz be az elmédbe: vajon építenek, előre visznek, vagy csak terheket raknak rád?

A fizikumod és az elméd nem csupán eszközök, hanem a lényed alapjai. Hogyan használod őket? Fordítasz-e időt és energiát arra, hogy olyasmire összpontosíts, ami valódi értéket teremt? Olyan értéket, ami maradandó, ami épít téged és másokat, és ami túlmutat a jelen pillanat múlandóságán.

És végül: milyen állapotban van a lelki, pszichikai és fizikai egészséged? Mert ha ezek rendben vannak, akkor megértheted, mit jelent valóban élni. Ha örvendhetsz az egészségednek, akkor az életed alapja stabil. Ha pedig nem, akkor itt az idő, hogy változtass, mert ez az alapja mindennek.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe ezen a szép késő őszi novemberi estén. A természet csendjében, az elmúlás és az újrakezdés évszakában talán könnyebb észrevenni, mi az, ami valóban fontos.

Dunaszerdahely. 2024. november 30.

Patócs Ottó